Szeretettel köszöntelek a Ezoterika klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Ezoterika klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Ezoterika klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Ezoterika klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Ezoterika klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Ezoterika klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Ezoterika klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Ezoterika klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Ez egy nagyon szép történet
2500 évvel ezelőtt Észak-India területe királyságokra és köztársaságokra tagolódott. Buddha apja Szudhódana volt, a Szákja törzs vezetője. A birodalmát a palotából irányította a Himalája hegylábának közelében. Királynőjét Majának hívák, akinek a legenda szerint teliholdkor az a kivételes álma volt, hogy egy különös lény fog hamarosan újra születni, akit Buddha néven ismernek. A legenda úgy folytatódik, hogy 4 isteni lény, a világ Négy Őrzője felvitte az ágyán fekvő Maja királynőt a Himalája hegyei közé, ott isteni parfümökkel olajozták be és mennyei virágokkal borították el. A mennyekből egy hat agyarú fehér elefánt ereszkedett le, ormányában egy lótusz virágot tartott, majd belépett Maja méhébe. Itt fog Buddha újra születni.
Hasonlóan mint Jézus fogamzásánál itt is természetfölötti erők jelzik, hogy valami nagy dolog fog történni.
A gyermek a Sziddhartha nevet kapta, ami azt jelenti: minden kívánság beteljesül. Anyja pár nappal születése után meghalt, Sziddharthat a nagynénja nevelte fel. A család Bráhmin papokat hívatott és egy palotai jóst, hogy jósolják meg a herceg jövőjét. Buddha testi jegyekkel született a "nagy emberek 32 jegyével", ezek a jegyek azon jelennek meg akikből Buddha lesz, vagy Világ Uralkodó. Apját lelkesítette az ötlet, hogy nagy politikai vezető legyen. Nagyon elkényeztette Őt és megakadályozta, hogy olyan dolgokat lásson, amik esetleg vallásos irányba terelik. Mindent megtett, hogy a palotán belüli élet felé terelje, megpróbált létrehozni egy csábító, tökéletes világot. Tizenéves korában kiváltságos helyzete minden élvezetet lehetővé tett számára. Gyönyörű hölgyek vették körül és apja 16 éves korában menyasszonyt is talált neki.
Egyszer Sziddhartha kérlelni kezdte az apját, hogy engedje kimenni a palotából. Képtelen volt elutasítani a fiát és nekilátott, hogy mindent eltakarítson amire rossz ránézni. A betegeket, az öregeket, a szegényeket eltávolították a közelből, hogy a herceg ne találkozhasson ezzel a látvánnyal. Sziddhartha egy gyerek naivitásával indult útnak a kocsisával Cshannával. Négy utazást tett és négy jelet látott. Minden utazás felfedi az életnek egy-egy olyan részét, amit idáig elrejtettek előle. Első útján vidékre ment, távolra apja befolyása elől. Meglátott egy idős embert és megkérdezte Cshannát, hogy mi a baj vele, mire Ő elmagyarázta az öregedés folyamatát. A herceget elriasztotta a tény, hogy mindenki megöregszik. A valóság egyre kegyetlenebb képet mutatott a világról, amiben úgy látszott a szerencsétlenség és szenvedés uralja minden részét. Második jelként észrevett egy beteg embert akit elcsúfított a betegség. Mikor megtudta bárki megbetegedhet újra megdöbbent. Az Őt körülvevő világ kezdett omladozni. Aztán egy hullát látott amint éppen a temetési máglyára vitték. Rémülten fedezte fel, hogy minden ember halandó, de azt is, hogy a Bráhmin hit szerint a halál után mindenki újra megszületik, hogy szenvedjünk újra és újra. Úgy tűnik nincs megoldás az élet nyomorúságos és elkerülhetetlen körforgására.A negyedik jel amit látott meghatározta Sziddhartha jövőjét. Egy csuhát viselő embert látott, maga előtt egy koldustállal. A herceg mélyen elgondolkodott azon, hogy mi lehet az ok, amiért valaki feladja a világi élvezeteket és koldulva jár vidékeken át. Cshanna elmagyarázta neki, hogy ez az ember azért mondott le az ilyen élvezetekről, hogy a valóságot ismerje meg és megtalálja a megoldást erre a fájdalmas létezésre. A negyedik út után a palotába visszatérve Sziddhartha elméje kavargott az új dolgokról,akiket megértett a világról. A körülötte lévő gyümölcsök, virágok elfonnyadtak, a palota falai is egyszer leomlanak, felesége pár napja adott életet egy gyermeknek, egyszer ők is megöregszenek, megbetegednek és meghalnak. Megértette az állandótlanság jelentését, tudta el kell hagynia a palotát, a családját és válaszokat kell keresni azokra a kérdésekre amelyek gyötörték. Elhagyta hát a otthonát, hogy megtalálja a választ a szenvedésére. Éjszaka megszöktek Cshannával együtt. Az Anoma folyó mellett levette ékszereit, levágta haját, királyi köntösét rongyokra cserélte le. Ezeket Cshannával visszaküldte a palotába. Életében először volt egyedül. Kiszabadult a palota hamis világától, ahol a szenvedést elrejtették előle. Most szembe kell néznie a valósággal, ha meg akarja találni a megoldást a létezés fájdalmára.Olyan mélységes szenvedésekkel találkozott, amit elképzelni sem tudott volna mikor a városokban járt. Felismerte ha a választ meg akarja találni szembe kell szállnia a Bráhmin vallással. A Bráhminoké volt a szent tudás ami Védákra, vagyis szetnt szövegekre épült. A Bráhmin papok tudásukat csak fiaiknak adhatták tovább. Sziddhartha azt vallotta, hogy a megoldást az élet szenvedéseire mindenki számára elérhetővé kell tenni, nem csak a kiválasztott keveseknek, mint pl. a Bráhmin tradíció. Azt vallotta, hogy az embert nem a születése teszi Bráhminná, hanem az embert a jótettei teszik azzá, valamint az embert nem a születése teszi kivetetté, hanem a rossz tettei teszik kivetetté.Még távolabbi vidékekre utazott, érdekelte az összes új filozófia, de tovább akart jutni, hogy még mélyebbre lásson elméjében. Elhatározta, hogy a meditáció technikájára összpontosít. Felkereste az akkori vezető gurukat. Két fajta meditáció volt az ősi Indiában, amik abból álltak, hogy az ember különféle nyomásnak teszi ki magát a légzés irányításával, olykor koplalással, vagy egyébb kényszerek elviselésével. A cél, hogy elérjék a megváltozott tudatállapotot, tehát az Univerzum nagyon magas tudat-síkjaira jussanak el, amik egyre elvontabbá válnak, ez a végtelen tér síkja. Ezt követi a végtelen tudatosság síkja, majd tovább haladva a végtelen semmiség síkja. Ezeket a dolgokat Sziddhartha megtanulta tanítóitól. Egy idő után rájött, hogy ez a gyakorlat önmagában nem ad választ a szenvedés és újjászületés problémájára. Útnak indult tehát, hogy más technikákat is kipróbáljon, most a testére összpontosított. Most egy másik módszert választott, ami a kemény önsanyargatás volt. Ez azt jelenti mint a koplalás, nem mosdás, meditáció melyben hosszan kell a lélegzetet tartani. Ezek nagyon erőszakos, akaraterőn alapuló módszerek. Vannak aszkéták akik koplalnak és akár meg is csonkítják magukat, mert számukra a fizikai test csak elzárja őket a szellemi felszabadulás elől. Az által, hogy elvetik a testhez való ragaszkodásukat meg akarják tisztítani az elmét és felszabadítani a lelket. Sziddhártha megpróbálta elérni a felszabadulásnak ezt az állapotát. Olyan hosszan koplalt, hogy élete hajszálom függött. Csont és bőr lett, bordái, csigolyái kiálltak. Éppen mikor majdnem éhen halt egy fiatal lány megmentett életét azzal, hogy rizst és tejet adott neki. Ezután nem fogott újabb koplalásba, megértette, hogynem érne el semmit, csupán meghalna. Felismerte, hogy a test sanyargatása ilyen szintű önmegtagadással nem oldja meg a problémákat.Arra gondolt, hogy már kipróbált mindent, de semmi sem használt. ekkor eszébe jutott az a meditáció amiben tizenéves korában elmerült és arra gondolt talán ez lehet az út a feléberedéshez, mert ezt nem uralják testi vágyak, de mégis nagyon örömteli és boldog. Véletlenül összefut egy zenésszel aki éppen a szitárját hangolja és megfigyeli ha a húr túl laza nem lehet rajta játszani, ha túl feszes akkor elszakad, tehát valahol középen fekszik a harmónia. Ez az egyszerű megfigyelés valami fontosat jelzett. A középút volt amely elvezette őt ahhoz az elmeállapothoz amit keresett, az összhangban lévő harmónia a megvilágosodás. De hogyan érheti el? Sziddhartha 6 éven keresztül utazott fájdalmon és szenvedéseken keresztül, kitágította elméje határait, de még mindig nem találta meg ami után kutatott, a teljes bölcsesség és örökké tartó boldogság állapotát a megvilágosodást.Sziddhartha megérkezett a Bodh Gayahoz. Gyötrődése itt fog véget érni. Leült egy fa alá és fogadalmat tett, hogy addig nem távozik míg el nem éri a megvilágosodást. "Elrotthadhat a hús, széthullhatnak a csontok, de én addig nem hagyom el ezt a helyet amíg meg nem találom az utat a megvilágosodáshoz.Elkezdi összpontosítani az elméjét azzal, hogy figyeli a lélegzet lassú mozgását. Az elméje most már annyira összpontosított, hogy elért a tudatossága legsötétebb sarkaiba is. Eljött az idő, most szembe kell nézni a legnagyobb gyötrelmeivel. Mára a démon, az Én és Illúzió Ura megjelent előtte. Bármilyen rémületet valósággá tud tenni Sziddhartha elméjében. Fontos tudni, hogy Mára nem olyan kísértő, mint a Sátán, hanem a bennünk lévő pszichikai erők megfelelője. Mára elszabadított egy hadseregnyi démont, hogy megtámadják Sziddharthát. Lángoló nyilakat lőttek rá, de ő röptükben lótusz virágokká változtatta őket, melyek köré hulltak. Ezután Mára a lányai segítségével akarta elcsábítani. A démon király támadt rá, aki egyszerre a halál és a vágy. A halál a vágy, a vágy a halál. Felajánlja a lányait, akik egyszerre a szenvedély és ellenszenv is, mert mindkettő ugyanolyan rossz. Sziddhartha azonban teljesen nyugodt és közömbös maradt, csak nézte őket minden vonzalom és irtózás nélkül. Mára lányainak az arca elkezdett rotthadni a szeme előtt és a gonosz leányok eltűntek a föld alá. Tulajdonképpen az a felismerés, hogy Mára a saját maga része az ő megvilágosodása.
Ezután 7 napot töltött a fa alatt egy teljesen boldog, meditatív állapotban. Ebben az állapotban az elme hihetetlenül finom és érzékeny. Olyan mint egy tó ami tökéletesen nyugodt, aminek a felszínén egy rovar is jól látható lenne.
Ebben az állapotban Buddha meglátta az utat a szabaduláshoz az öregség, a betegség és a halál körforgásából. Felismerte, ha eltávolítjuk a vágyat azzal eltávolítjuk az elégedetlenséget és a szenvedést az életünkből. Az életben a fájdalmak és gyötrelmek fő oka a sóvárgás követelőző kívánságai. Azaz egy általános eltérés van a között ahogy szeretnénk hogy a dolgok legyenek és ahogy valójában vannak. A belátás amit Buddha felismert a fa alatt volt a buddhizmus kezdete, egy vallásé, melyet ma 400millió ember követ.
Buddha összefoglalta a bölcsességet négy nemes igazságban, ezek minden buddhista tanítás alapjai.
Az első nemes igazság felismerni, hogy az életben szenvedés van.A második megállapítja, hogy ennek a szenvedésnek az oka a vágy.A harmadik igazságban Buddha felfedte, hogy van gyógymód a vágyakozásra.A negyedik igazságban felírta a receptet hogyan lehet meggyógyítani a betegséget, elérni a megvilágosodást azaz a nirvánát.
A végső cél egy olyan elmeállapot elérése, ami teljesen mentes a sóvárgástól, nem-tudástól, mohóságtól, gyűlölettől, tévhitektől. Ezáltal mentes a jövőbeni újraszületést okozó minden feltételtől. Mikor egy megvilágosodott személy meghal, túlmegy az újraszületésen egy olyan állapotba ami túl van a téren ésidőn és nem tér vissza, ezért tekintik a felszabadulás állapotának.
Buddha ezentúl azt tanította, hogy az erkölcs, a meditáció és bölcsesség azok a lépések amik a megvilágosodáshoz vezetnek. Élete hátralévő részét annak szentelte, hogy segítsen másoknak követni az utat a szenvedésből a felszabadulás felé. Követői száma egyre nőtt, így megalapított egy közösséget.
Ma egy templom áll azon a helyen ahol Buddha megvilágosodott. Az itt elő szerzetesek Buddha tanításainak élő könyvtárává váltak. A Bodhi fája alatt kántálják a szent szavaikat. A buddhisták számára különös erőt kölcsönöz a gyakorlásuk. A főszerzetes felelőssége ezt a hagyományt megőrizni a templomnál. A legfontosabb dolog a tanításai gyakorlása.
A megvilágosodáshoz vezető út az elme összpontosításával kezdődik és öt önként vállalt fogadalommal: erkölcs, meditáció és bölcsesség, vagyis nem ölni, nem lopni, nem követni el semmiféle szexuális rossz magatartást, nem hazudni és nem fogyasztani drogokat, vagy részegítő szereket.
Buddha 8 év után visszatért családjához. Apja megbocsátotta a mély sebeket, amiket okozott, most már felismerte fia küldetésének fontosságát. Mostohaanyja még könyörgött is, hogy csatlakozhason a közösséghez és ő lett a történelem első szerzetesnője. Mielőtt elment felavatta fiát szerzetesnek.Buddha újra elhagyta a családját és elindult tanítani. 40 éven át átadta követőinek a bölcsességet, amit a Bodhi fa alatt szerzett. Arra ösztönözte követőit, hogy éljenek együtt kolostorokban közösséget alkotva és ez segítse őket a megvilágosodáshoz vezető útra koncentrálni. A szerzeteseknek cölibátusban kell élniük és fel kell adni minden önző vágyat. Ez az a része a képzésnek ami segít megszabadulni az önző hajlamoktól, a hajlamtól, hogy állandóan magunkra gondoljunk. Az áldozatok meghozatala után kezdődik a kemény munka. Hosszú kántálásokat, mantrákat emlékezetbe vésni. A mantráknak az a céljuk, hogy teszteljéka szerzetesek emlékezetét, koncentrációját és elkötelezettségét Buddha tanításai felé.Azt tanítja, hogy a laikus világi emberek is tudják követni az utat az örökké tartó boldogság és végső bölcsességhez. Sok nyugati embert is vonz a buddhista meditáció, mely segít, hogy nyugodtabb és összeszedettebb legyen az elme.
A buddhizmus egyes irányzatai abban hisznek, hogy Budha emberfeletti lény volt, egy mágikus figura, aki istenekkel társalgott, csodákat tett, míg mások szerint ember és ez teszi erőteljessé az üzenetét.
Buddha 80 éves korában halt meg ételmérgezésben. Mielőtt meghalt mély transzba merült az úton ebből a világból a nirvána felé egy örök boldogság állapotába, végre szabadon az újraszületéstől, szabadon a szenvedéstől és a haláltól.
FORRÁS:http://images.google.hu/imgres?imgurl=http://users1.ml.mindenkilapja.hu/users/lilahold/uploads/1227218586_79.gif&imgrefur
|
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kapcsolódó hírek:
Készíts te is házi szentélyt!
KÖNYÖRTELEN ÉV INDÍTÓ TISZTÍTÓTŰZ TRÉNING 2014
Égtájak és a hozzájuk tartozó minőségek
A hétfő érzelmes, a csütörtök szerencsés Melyik nap mit érdemes csinálnunk?